A gazdaság és a társadalom felgyorsult digitalizációja jelentősen átrajzolta a versenyképességi politikáról kialakított képet, új kategóriák bevezetésével, megjelenésével állandóan formálja látásmódunkat s így a korábban sikeresen alkalmazott szakpolitikai eszköztárat is újabb és újabb kihívások elé állítja. Átalakulóban vannak a globalizáció korának olyan általánosan használt fogalmai és kategóriái, mint például a nemzetközi kereskedelem, a termelékenység vagy a kis- és középvállalkozói szektor, amelyek – legalábbis a digitális korszakot megelőző paradigmák alapján – egyre nehezebben értelmezhetők az Ipar 4.0 technológiák, a digitális óriásvállalatok, az új globális értékláncok és a töretlen dinamikával növekvő, digitális platformok, akárcsak a dinamikus startupok világában. Ez utóbbiak áttörésszerű változásokat készítenek elő a pénzügyi területeken is, az intelligens fizető- és szolgáltatási rendszerek kiszélesítésétől a banki műveletek személykőzi tranzakciókat biztosító átállításáig.

Az Európai Bizottság a Digitális Egységes Piaci Stratégiáról szóló programjával kíván e folyamat elébe menni. Míg az EU-elnökséggel debütáló új észt-bolgár-osztrák trió „digitális elnökségként” határozza meg magát, olyan nagy horderejű kulcsterületeken szorgalmazva a gyors előrehaladást, mint a digitális gazdaság, ezen belül: az ipar 4.0 adatgazdaság, az adatok szabad áramlásának biztosítása; a digitalizációhoz kapcsolódó biztonsági kérdések, mindenekelőtt a kiberbiztonság.

Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a magyar V4-elnökség prioritása is a digitalizációhoz kötődik, programjaiban kiemelve a digitális gazdaság fejlődését horizontálisan kiszélesítő és vertikálisan elmélyítő együttműködési szakterületeket.

A konferencia ugyan továbbra is alapmissziójának tekinti az autóipar jövőjét, különös tekintettel a szoftver-vezérelt, internetgazdaságba helyezett autonóm-vezetési technológiák által kiváltott, új iparági értéklánc-folyamatokra, ám némileg szakít az egyoldalúan európai keretekbe zárt, eddigi gyakorlattal s a témakör nemzetközi dimenziójának kiszélesítésére törekszik. Ugyanakkor alapvető fontosságúnak tekintjük, hogy az európai szinten megjelenő digitális agendával kapcsolatban is mind a régióban, mind az egyes országokban kiforrott álláspontok érlelődjenek meg, amelyet a legmagasabb politikai szinten kell megvitatni és a megvalósulást előmozdítani a társadalmi és gazdasági szereplők számára is.

Ezzel egyenrangú törekvésnek tekintjük, hogy a konferencia eredményeként – mind kormányzati, mind intézményi/vállalati szinten – felgyorsuljanak a régión belüli partnerségi együttműködések, lehetővé téve a kke-régió  digitalizációban élenjáró szereplőinek aktív bekapcsolódását az intelligensjármű-gyártás jövőjét meghatározó, európai szintű pilot-programokba. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk továbbá a határokon átívelő együttműködési lehetőségek kiszélesítésének és elmélyítésének, elsősorban a teszt-környezetek fejlesztésében, a próbapályák, az intelligens korridorok, a mintaalkalmazások tesztelésében, a szabványosítás, az 5G infrastruktúra kiépítésében. Hangsúlyosnak tartjuk a startup-ökoszisztémák építésében elindított folyamatok gyakorlati kiaknázási lehetőségeinek bemutatását,  a megvalósíthatósághoz pedig – a konferencia mindkét meghatározó szakmai-tematikus iránya: az Ipar 4.0 rendszer-integrátori tevékenység hálózati gazdasága és a blockchain-filozófián alapuló adminisztratív-gazdaság kiépülése jegyében – követhető példákon keresztül ismertetik a pénzügyi szolgáltatások, a fintech üzleti/vállalkozói modellek trend-folyamatait az előadók.